BREAKING NEWS

Mielőtt folytatnám az előkészületek leírását egy szőrnyű hírt szeretnék veletek megosztani. Tegnap lemaradtunk a Miami járatról, vagyis még a Londoniról Bécsben és, így a Miamiról Londonban is.

Időben kiértünk a reptérre. Leadtuk a csomagot megkaptuk a beszálló kártyákat és, mint rendes turisták bóklásztunk a reptéri boltokban és még kávézni is leültünk. Aztán átestünk az útlevél ellenőrzésen és gondoltuk még elintézzük ügyes-bajos dolgainkat a mosdóban. Kb. negyed órával a beszálló kártáyn lévő időpont elött a kapuhoz értünk, de az zárva volt. Még láttuk a kapun túli teremben az embereket beszállni a gépbe, de minket már nem engedtek be. A reptéri személyzet, mint kiderült ilyet gyakran lát a British Airways gépeknél hihetetlenül közömbös volt és nem segítettek, mondták hogy menjünk ki a várócsarnokba és intézzük ott a továbbiakat. Így nem jutottunk fel a gépre. Londonban csak 1 óránk volt átszállni így más géppel esélytelen volt eljutnunk oda. Lemaradtunk a csatlakozásról is.

Csak egy apróság



Így néz ki a British beszálló kártyája, mint utóbb kiderült azon nem a beszállás megkezdésének időpontja szerepel, hanem a gép indulásának az időpontja.Így néz ki a Lufthansa beszálló kártyája amivel ma repülünk



Ezen a kártyán nem a gép indulása van feltüntetve, hanem a gépbe történő beszállítás megkezdésének időpontja.

A beszálló kártyák nem egységesek és szerintem megtévesztőek.

A folytatást szerintem sejtitek. A British Airwaysnak természetesen nincs képviselete a reptéren, hanem egy szolgáltató látja el a képviseletüket, ráadásul karácsony másnapja volt. Odamentünk egy rendkívül udvarias és segítőkész (később kiderült, hogy török származású) ügyintézőhöz, aki szerintem mindent megtett, hogy segítsen, de sajnos nem tudott. A repülőjegyek nem voltak vissszatéríthetőek. Gyakorlatilag, mivel nem kezdtük meg az utazást elvesztettük a visszaút jegyét is.
Új jegyet kellett vennünk. Aki járatos a jegyvásárlások világában az tudja, hogy ma repülőjegyet venni holnapra a világon a legdrágább. Hatalmas összeget kellett fizetni, az új jegyért úgy, hogy nem éreztem teljesen jogosnak azt, hogy nem tudtunk felszállni a gépre. Megfordultam már pár helyen a világban és legtöbb helyen – pl. most itt Düsseldorfban is – ha egy utas nincs meg azt a hangosbemondóban bemondják a reptéren, meg hogy utolsó hívás stb. Bécsben semmi ilyesmi nincs, egy figyelmeztetés egy hangos bemondóban elhangzott felhívás sem volt, így rajtunk kívül még 7-8 ember lemaradt az angol gépről.

Nem beszélve a megtévesztő beszálló kártyákról és a teljesen embertelen bánásmódtól, amiben részünk volt.

Az egész napot a reptéren töltöttük, próbáltunk valami elfogadható árú megoldást találni. A vége az lett, hogy az eredeti szeptemberben vett jegy árával azonos áron tudtunk foglalni december 27-ei indulással a Lufhansa járatára Düsseldorfi átszállással. Ezeket a sorokat most Düsseldorfból írom a reptérről. Itt kb. 3 órát kell várni a csatlakozásra. Vissza New Yorkon át jövünk.


Ma sikerült ismét beszélnem a British Arways ügyfélszolgálatával, ahol közölték, hogy ha az eredeti járattal szeretnénk hazajönni Panamavárosból, azért bizony még egyszer rá kell fizetnünk a jegyünkre kb. 600 eurót. Azt is mondták, hogy eséllyel kérhetjük vissza a reptéri illetékeket, amiket a jegy kapcsán kifizettünk, mivel nem vettük igénybe a repterek szolgáltatásait. Persze ezt sem tőlük, hanem a közvetítőtől, aki eladta nekünk a jegyet. :) . Még gondolkozom milyen büntetést találjak ki nekik, de nem szívesen hagynám ennyiben a dolgot. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tortuguero nemzeti park

Teotihuacan piramisok